Rapülési napló Rapülők sztori

Megjelenés: 1993-10-01

Kötéstípus: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 141
Nyelv: Magyar
Megjegyzés: A könyv fotókat és dalszövegeket tartalmaz.

Fülszöveg:

1993 egyik közömbös májusi napján éppen az emlékirataimat rendezgettem, amikor csöngött a telefon. Nem hiszitek el, ki volt a vonal másik végén: hát igen, maga Geszti Péter. Természetesen már az is elegendő lett volna a munka felfüggesztéséhez, hogyha néhány jól irányított kérdéssel az egészségi állapotom iránt érdeklődik, de mivel ezt az elmúlt tíz esztendőben egyszer sem tette meg – ezúttal sem kellett csalódnom. Ezzel szemben közölte: komoly mondandója van, aminek a tartalma nem telefontéma, annyit azonban elárult: mindenki, ő, a Rapülők, én – nem beszélve emberek tízezreiről – jól fog járni. Miközben bizinszszagot éreztem a levegőben, egyfelől – mint mindig – teljes támogatásomról biztosítottam, másfelől jókedvű lettem, mert éppen a napokban utasítottam vissza egy kiadói ajánlatot, amely a rendszerváltás kulcsfiguráinak nemi életével kapcsolatos mű megírására kapacitált, az a két-három újság pedig, aminek a készítésében közreműködtem, már amúgy is untatott. Geszti Péter ajánlata ennek a könyvnek a megírására szólt; az ajánlat szó immáron harmadszor szerepel két mondaton belül, de hát mit tegyek, ajánlatot tett és kész. Szép őrülten – ahogy vezetni szokott – elmentünk a kiadóba, ahol Geszti Péter, a kiadó részéről Majtényi Klára és én megállapodtunk abban, hogy személy szerint én létrehozok egy k** jó popkönyvet – így hangzott el: „k** jó popkönyv” – olyan k** jót, amilyent csak én tudok megírni, sőt olyan k** jót, amit csak ők tudnak kiadni. A kiadó képviselője még azt is mondta, hogy majd átfaxolja a szerződést, és tényleg átfaxolta! Kezdődjön meg a munka, az egész nyavalyás kéziratot június 15-ig adjam le, és akkor a mű majd megjelenik a Rapülők nyári turnéjára, mindenki örül, lekasználjuk a piacot, satöbbisatöbbisatöbbi. Miután – mint egy jó építési vállalkozó esküt tettem a határidő betartására – visszatértem otthonomba, és körülnéztem a polcon, ahol hemzsegnek a k** jó popkönyvek, magyarok és külföldiek vegyesen, és persze egyik sem olyan k** jó, hogy egy az egyben le lehessen koppintani.