Menu
Kosár

30.000 forint feletti rendelés esetén a szállítás ingyenes.

  • Language
    • HU
    • EN

Álmaink útján Koltay Gergely filmzenéje
Megjelenés: 2013-10-10

Kormorán Álmaink útján  Koltay Gergely filmzenéje (CD) | Lemezkuckó CD bolt
Álmaink útján Koltay Gergely filmzenéje
Megjelenés: 2013-10-10

Készlet

Érdeklődjön, van-e készleten, vagy rendelésre érkezik
3.690 Ft
  • Előadó: Kormorán
  • SKU: 00
  • Formátum: CD

Leírás

 

Kormorán : Álmaink útján  Koltay Gergely filmzenéje   CD

 

 

Megszületünk, felnövünk, egész életünkben próbálkozunk. Próbáljuk jól, kényelmesen és talán értelmesen berendezni életünket. Tanulunk jót, tanulunk rosszat. Dolgozunk, mert meg kell élni. Dolgozunk, mert szeretnénk kifejezni világunkat. Sőt, szeretnénk azt megváltoztatni, szebbé, jobbá tenni. A múlt század (de furcsa ezt mondani) '60-as éveiben világra eszmélők azt hittük – az eggyel korábbi generáció szándékaira rímelve –, hogy holnapra megforgatjuk az egész világot. Hát lett körülöttünk forgatag, de a világ nem lett jobb. Ma ugyanúgy vannak gazdagok és szegények, az élet ugyanolyan bizonytalan, hazug és képmutató, mint korábban. Mondják, nekünk akkor is jobb, mert ma nincs háború, béke van. Igen, mi békeviselt nemzedék vagyunk, akiket egyelőre elkerülnek a bombák (hullanak bőven másutt), de annál inkább szétroncsolja érzéseinket, gondolatainkat, talán egész lényünket az a mindennapos lelki és szellemi rombolás, amely féreg módjára belülről gyengít minket, hogy aztán az első szél ledöntsön lábunkról. Kapcsolataink, barátságaink, szerelmeink, családjaink szétesnek, hogy egy atomjaira hullott valamikori közösséggel azt lehessen kezdeni, amit a mindenkori hatalmasságok velünk tenni akarnak. Alattvalóvá, kiszolgáltatottá silányítani az egykori álmodozókat, hogy akaratgyenge, tartás és erkölcs nélküli élőlényként azt csinálják velünk, ami az érdeküket szolgálja. A cél a szellemi rabszolgasorba taszítás, hiszen fizikai értelemben már azok vagyunk. Dolgozunk a rabszolgatartónak, a létminimum szintjén tartanak minket, hogy másnap is robotolni tudjunk. A holnappal, a világ dolgaival pedig nem törődünk, azt majd rendezik helyettünk, nevünkben. Ez a modernkori demokrácia, pontosabban ilyenné vált a XXI. századra. A kisebbség dönti el, hogy neked, nekem, a többségnek mi a jó, mit kell szeretni. A bamba tömeg meg tömi a hasát a tv előtt, él máról holnapra, hiszen lelkében már feladta. De ez így nem is igaz, hiszen nem adta fel, mivel már azt sem tudja, mit kellene megtartania ahhoz, hogy legyen mit feladnia. Hát erről szól ez az elképzelt film, amely talán megvalósul, de az is lehet, hogy nem. Főhőse egy világra eszmélő fiatal lány, aki apja halála előtt megkapja tőle emlékiratait. Ami nem egy szokásos életrajz, hanem történések, események leírásának, emberek, barátok, társak gondolatainak füzére. Egy olyan összeállítás, amelynek epizódjait az író egész életében gyűjtötte, mert úgy érezte, hogy ezek együttese pontosan kifejezi a kort, az emberek közötti viszonyokat. A lány sorra felkeresi a sajátos emlékiratban szereplő személyeket, utánajár befejezett, vagy félbehagyott történéseknek, meg

akarja ismerni az események helyszíneit, tehát mindazt, ami apja számára értéket jelentett. Jár Erdélyben, a Felvidéken, eljut a Vajdaságba, ismerkedik Kárpátaljával, és persze felfedezi azt a kis Magyarországot, amelyről úgy tudta, hogy ismeri. Ez a történet talán az enyém, talán egy kicsit másé is, mindazoké, akik átélték az elmúlt évtizedeket. Elszakított országrészekkel, elszakított kapcsolatokkal, kis hősiességgel és nagy árulásokkal, nagy szerelmekkel és kis boldogságokkal.

Végezetül egy kérdés. Vajon ez egy szomorú film? A válasz egyértelmű nem. Ez a film a szeretetről, a megértésről, egy életen át folytatott konok küzdelemről, a világ megváltoztatásának szándékáról szól. Arról az egyetlen értelmes emberi példáról, amiért érdemes élni. Mert a világ igenis szebbé és jobbá tehető. Még akkor is, ha alulnézetből ez reménytelennek látszik. Emelkedj tehát fel kedves zenehallgató, tárd ki szívedet, lelkedet, hogy onnan a magasból, álmaink útján magad is lásd: van remény.

A lemezen szereplő dalok, versek, szövegek tematikusan kapcsolódnak a filmhez, de talán önállóan is felidézik békeviselt nemzedékünk életérzését.

Koltay Gergely

 

Antoni Arnold

Fehér Nóra

Karácson Zsolt

Koltay Gergely

Gáspár Álmos

 

1. Weöres Sándor - Holdfényt vetettem (archív felvétel)

2. Kurán Gergő balladája

3. A híd (részlet „A szeretet hídja” című zenés játékból)

4. Álmaink útján

5. Mécs László - A királyfi három bánata

6. Utolsó küldetés (Christoph Junker emlékére)

7. Ő volt

8. Nagyapám, Pantol Márton

9. Tavasz

10. Reményik Zsigmond – Atyai ház

11. Ha messze mész

12. Nem magamért kiáltok

13. Démonok jönnek

14. Kara Sándor balladája

15. Gyurkó László - A tűzmadár

16. Magyar ballada

17. Könnyes blues

18. Piéta

19. Kinek nem jó itt lenn lakni (In memoriam Halmos Béla)

20. Wass Albert - Előhang

21. Mondd, gondolsz-e rám?

22. Folytassátok holnap

 

Szűts István

Vadkerti Imre

Zsoldos Tamás

 

Deák Bill Gyula

Demjén Ferenc

Horváth Charlie

Varga Miklós

 

Benkő Gyula

Benkő Péter

Bessenyei Ferenc

Farkasinszky Edit

Halmos Béla

Hegedűs D. Géza

Selmeczi Roland

Sinkovits Imre

Szabó Sándor

Szakácsi Sándor

 

Csurgai Attila

Fábián Zoltán

Fehér Adrien

Géczi Erika

Jobba Gabi

Jónás Andrea

Kiss Gábor

Papadimitriu Grigorisz

Sipeki Zoltán

Szabó Miklós

Szunyogh Xavér

Tóth Renáta