EZ AZ EGÉSZ TÖRTÉNET ÚGY KEZDŐDÖTT, hogy 1984-ben egy magyar cserkésztáborban előadtuk az István, a királyt. Kaliforniában. Ez kulcs pillanat volt az életünkben. Amerikában születtünk, legtöbben '56-os menekültek gyerekei voltunk. Volt köztünk olyan, aki még nem is járt Magyaroszágon, meg olyan, aki nem beszélt rendesen magyarul. De "84-ben még szovjet katonák állomásoztak Magyarországon és a mi szüleink vagy nem tudtak visszamenni, vagy nem akartak —
így mi amerikai-magyarok lettünk. Hangsúly a magyaron. Az évtizedek során kialakult bennünk egy kettős-identitás, amit tovább bonyolított az, hogy a rendszerváltás után többen , hazaköltöztünk." Most mindenki azt kérdezi tőlem, hol a hazád?
A történet folytatódik: 25 év elteltével újra fogunk találkozni, ugyanott a Yosemite völgy sarkában, és megint előadjuk az István, a királyt. Ez vagy
nagyon kínos lesz, vagy nagyon katartikus. Vagy mind a kettő. De kihagyni biztos, hogy nem fogom.