Menu
Kosár

30.000 forint feletti rendelés esetén a szállítás ingyenes.

  • Language
    • HU
    • EN

A győri székesegyház zenei kincsei II. (2CD)
Megjelenés: 2013-11-19

Győri Filharmónikus Zenekar A győri székesegyház zenei kincsei II. (2CD) (CD) | Lemezkuckó CD bolt
A győri székesegyház zenei kincsei II. (2CD)
Megjelenés: 2013-11-19

Készlet

Érdeklődjön, van-e készleten, vagy rendelésre érkezik
3.490 Ft
  • Előadó: Győri Filharmónikus Zenekar
  • Formátum: CD

Leírás

A győri székesegyház zenei kincsei II.

Vezényel: Katona Tibor - a győri bazilika karnagya
Közreműködnek: Győri Filharmonikus Zenekar , Győri Bazilika Palestrina Kórusa, Győri Pedagógus Énekkar
Cziglényi László-orgona, Bognár Krisztina-szoprán, Czeiner Rita-szoprán
Dobi Kiss Veronika-mezzoszoprán, Ilosfay Dorottya-hegedű, Németh Mátyás-hegedű

ISTVÁNFFY BENEDEK: Gloria 4'40"

J. G. ALBRECHTSBERGER:
Nyolc kis preludium ( 1 - 4 )
No. 1 C-dúr 2' 33"
No. 2 B-dúr 2' 05"
No. 3 F-dúr 2' 07"
No. 4 G-dúr 1' 33"
..
W. R. BIRCK: Sinfonia in D
Adagio-Fuga 3' 33"
Largo-Fuga Da Capo 3' 17"
Menuett 4' 20"
Presto 3' 36"
..
J. G. Albrechtsberger: Sonata in D
Adagio 3' 31"
Fuga 3' 11"
..
W. R. BIRCK: Sinfonia in A
Largo-Fuga 2' 45"
Largo 1' 47"
Vivace 2' 44"


ISTVÁNFFY BENEDEK: Gloria 4'40"

J. G. ALBRECHTSBERGER:
Nyolc kis preludium ( 1 - 4 )
No. 1 C-dúr 2' 33"
No. 2 B-dúr 2' 05"
No. 3 F-dúr 2' 07"
No. 4 G-dúr 1' 33"
..
W. R. BIRCK: Sinfonia in D
Adagio-Fuga 3' 33"
Largo-Fuga Da Capo 3' 17"
Menuett 4' 20"
Presto 3' 36"
..
J. G. Albrechtsberger: Sonata in D
Adagio 3' 31"
Fuga 3' 11"
..
W. R. BIRCK: Sinfonia in A
Largo-Fuga 2' 45"
Largo 1' 47"
Vivace 2' 44"

A győri székesegyház zenei kincsei II.

A győri székesegyház zenei kincseinek immár második válogatását adjuk az érdeklődők kezébe. Az előzőhöz hasonlóan, azok a szerzők szerepelnek, akik a székesegyház együttesében muzsikáltak és kompozícióikkal gazdagították annak kottatárát. Ezek mellett felhangzanak olyan művek, melyek szerzőit bizonyos időn keresztül Győrhöz fűzték kapcsolatok. Műveik a székesegyház repertoárján szerepeltek, így mindenképpen győrinek tekinthetők. Végül olyan művek is megszólalnak, amelyek szerzői ugyan ténylegesen sosem jártak Győrött, de alkotásaik egy időben szerepeltek az együttes műsorán.

Elsőként Istvánffy Benedeket említjük, aki az 1766-1778 közti időszakban volt az együttes vezetője. Bár valóságos győri tartózkodása csupán tízegynéhány évet ölel fel, működésének jelentősége hosszú időre nyomot hagyott a székesegyházban. Fennmaradt alkotásai kizárólag egyházi kompozíciók. Két miséjéből az egyik datálható csupán, ezt Zichy püspök aranymiséjére írta, 1774-ben. Sajnos, többi művén sosem jegyezte fel a keletkezés idejét. A legutóbbi időben derült ki, hogy a kismartoni plébániatemplomban is van két Istvánffy-mű. A ma püspöki dóm címet viselő templom gazdag kottatárában két Istvánffy-offertórium található, amelyeket a templom akkori regens chorija, korábban a győri jezsuitáknál működött Carl Kraus másolt le. Valószínű a személyes kapcsolat Istvánffy és Kraus között, akár a jezsuitákat vesszük figyelembe, akár azt, hogy Kismarton akkor a győri püspökség alá tartozott. Az egyik offertórium szólal meg felvételünkön.
Az Offertorium de Beata Maria Virgine bármely Mária-ünnepen felhasználható. Ennek szövege nem liturgikus, hanem egy barokk költemény. Az offertórium felépítése: egy szóló-tételt egy kórus követ. A Maria o mater nyitótételt két női hang énekli, vonóskar és orgona kíséretével. Az Ave Maria zárórészt a kórus szólaltatja meg, de az ünnepélyességet a csatlakozó fúvósok – két oboa, és különösen a két trombita, valamint az üstdob – kölcsönzik.
Különös, ma még nagyrészt csak feltevéseken, következtetéseken alapuló kapcsolat fűzte Istvánffy Benedeket az Esterházyak Kismartonban működő zenészéhez, Gregor Joseph Wernerhez (1693-1766). Istvánffy zenei tanulmányairól nem tudunk semmit. Az a tény azonban, hogy ő maga száznál több Werner-művet másolt le, s így tanulmányozta a komponista alkotó módszerét, arra enged következtetni, hogy személyes kapcsolatuk is volt. Mivel Istvánffy korábban Sopronhorpácson, Sopronban ill. Nagycenken a Széchényi-család szolgálatában állt, a földrajzi közelség és Kismarton élénk zenei élete valószínűvé teszi az ifjú Istvánffy érdeklődésének odafordulását. A nagyszámú Werner-kompozíció közt van egy Missa Coena Domini, amely a nagycsütörtöki szertartásokhoz íródott. A liturgiából hiányzik a dicsőítő ének, a Gloria. Istvánffy betétként megkomponálta ezt a tételt. A Gloria megzenésítése kihívás, egyúttal tiszteletadás is Werner mester előtt. Kihívás, mert bele kellett illeszkednie más alkotásába, és annak dallamvilágát, zenei szövetét követnie. Tiszteletadás, mert a beillesztett tétellel teljessé vált a mise-ciklus, és így az egyházi év bármely ünnepén előadhatóvá lett. Lemezünkön csak a Gloria-tétel szólal meg.
Mindkét Istvánffy-műnek ez az első hangfelvétele.

A győri székesegyház zenei együttesének egyik tagja volt Kunath Ignác, még az Istvánffyt megelőző időben. Életéről, származásáról szinte semmit sem tudunk. Az együttesben kürtösként alkalmazták, de kompozíciói is maradtak. Kottáin a neve különféle alakban — Cunath, Kunat — fordul elő. Ez a korabeli szokások szerint nem szokatlan, ugyanis sokkal inkább a szóbeliség uralkodott, mint a mai írásbeliség. Ma 21 műve található a székesegyház kottatárában. Ezek többsége különböző karmelita ünnepekre készült. A karmelita szentek — Kármelhegyi Boldogasszony, Ávilai szent Teréz — mellett más, a korban népszerű szentek szerepelnek. A művek nem liturgikus, latin szövegeket tartalmaznak, hanem német nyelvűek, és a kor érzelgős-érzelmes, jámbor gondolatait fejezik ki. A most fölvételre kerülő Aria de Beata Maria Virgine lachrimante tudomásunk szerint az első, amely a könnyező Szűz Mária kegyképéről szól. Keletkezését az 1747-1751 közti időre tehetjük, amikor Kunath a székesegyház alkalmazásában állt. Sem a megelőző, sem az azt követő években nincs írásos nyoma ottani működésének.
Az Aria-k felépítése mind hasonló: egy szólista áriáját általában rövid kórustétel zárja. A kísérő együttes is csekély, többnyire néhány vonós, és az alapot szolgáltató orgona. A Könnyező Szűzanyáról szóló mű modernkori megszólaltatása 2004. márciusában volt, amikor a kegyképről szóló tudományos előadássorozat mellett a székesegyházban hangzott fel e mű. Először kerül hangfelvételre.

Johann Georg Albrechtsbergert (1736-1809), a neves osztrák zeneszerzőt és zeneelmélet-tanárt a hazai zenei hagyomány mindig úgy tartotta számon, mint aki ifjúkorában néhány évet Győrött töltött. A székesegyházi zenészek közt nem található a neve, ezért Bárdos Kornél, a Győr város zenéje a 17-18. században című monográfia szerzője úgy vélte, esetleg a püspök vendége lehetett. Nemrégiben egyértelmű bizonyítéka jelent meg Albrechtsberger győri tartózkodásának. Idős korában egy zenei kiadóhoz írt levelében maga írja, hogy a gimnáziumi évei után két évet Győrött, a jezsuiták akadémiáján tanult. Így érthető, ha a püspökség iratai közt nincs semmi nyoma. A 18-20. éve közt járó fiatalember első zeneművei Győrött keletkeztek. Zenei működése elsősorban a jezsuita templomhoz kötődik, bár nem kizárt, hogy akár a székesegyházban is zenélt volna. Az akkori regens chori, Mechler András nem vezetett feljegyzéseket együttese életéről, így nem tudhatjuk, hol mindenhol működött Albrechtsberger Győrött. Sajnos, a jezsuiták akadémiájára vonatkozó feljegyzések éppen az 1750-60-as évekre vonatkozóan elvesztek. Így Albrechtsberger tanulmányaira, évfolyamtársaira, tanáraira stb. vonatkozó ismereteink hiányosak maradnak.
Későbbi időben komponált egyházi és hangszeres műveit kedvelték Győrött, és játszották is őket. A Győri Ének- és Zeneegylet kottaanyagában maradt fenn az a négy hangszerre írt Sonata-ja, mely amint az op. 2 ciklus utolsó, 6. tagja, 1782-ben készült. E szólamokból még az 1950-es években a színház akkori karmestere, Sulyok Tamás, írta össze a partitúrát.

Wenzel Raimund Birck (akit a korabeli kottákon Pirk, Bürck néven is írnak) Bécsben élő komponista volt. Ő a legidősebb a felvételen hallható szerzők közül, 1718-1763 közt élt. A bécsi udvari együttes orgonistája, akinek kötelessége volt az ünnepi alkalmakhoz, valamint kamarazenélési céllal zeneművek alkotása. Sok egyházi és kamarazenei kompozíciója közül azonban csak kevés maradt fenn. Ma Ausztria sok helyén vannak Birck-művek, többnyire másolatban. Hasonlóan a sorozat első — kettős — CD-jén felhangzó Wagenseil-szimfóniákhoz, a Birck-művek is a kor gyakorlatát tükrözik. A négy hangszerre írt 6 Sinfoniája, valamint a 3 ill. 4 hangszerre írt Partitái csak Győrött maradtak fenn. Birck zenei stílusát az osztrák és délnémet hangvétel keverése jellemzi. A szigorú polifon szerkesztésű fúga-tételeket rokokószerű, gáláns játékosságú tételek követik. Birck működése a többszólamúságból a bécsi klasszika felé való átmeneti stílus idejére esik. Osztrák területen ő egyik legjellemzőbb alakja ennek a 18. század közepére jellemző, átmeneti stílusnak.

A felvétel egyetlen 19. századi szerzője Richter Antal, a székesegyház regens chorija. Már az első, dupla CD-n volt egy Gradualéja. Az a kor világias, versenyműszerű hangvételére volt jellemző. Most felhangzó Litániája egy hat litániát magában foglaló ciklus egyik darabja. Ez a kompozíció csak kis hangszeregyüttest kíván. Az egész mű szerény eszközöket használ, megszólalása inkább a hétköznapokat, mintsem a nagy ünnepeket kívánja szolgálni.
Vavrinecz Veronika

Győri Filharmonikus Zenekar

Hivatalos alapítása ugyan az 1894-es év, az együttes gyökerei azonban az Ének-Zeneegylet 1862-es megszületéséig nyúlnak vissza. Mint az egész Ének-Zeneegylet, úgy a zenekar is alapítójának Richter Antalt, a székesegyház regens chori-ját tekinti. Richter már az 1840-es években fáradozott ilyen társulat létrehozásán. Különböző külső körülmények azonban ezt nem tették lehetővé. Hirtelen halála 1854 elején terveit beteljesületlenül hagyta. Amikor a politikai enyhülés 1862-ben megengedte, hogy kulturális egyesületek alakuljanak, a győri polgárok valóra váltották e régóta dédelgetett tervet, és megalapították a Győri Ének- és Zeneegyletet. Richter Antalt mindig alapítójuknak tekintették. A mai zenekar, amikor modern hangversenyteremhez jutott, a terem névadásában kívánt utalni az elődök áldásos tevékenységére. A Richter Terem elnevezés egyszerre utal az Ének-Zeneegylet alapítójára, Richter Antalra, és fiára, Richter Jánosra (Hans Richter), a világhírű karmesterre is.
A II. világháború után újjászületett zenekar nagy fejlődésnek indult. 1968-tól mint hivatásos művészeti együttes tevékenykedik, és jelenleg 84 muzsikust foglalkoztat. Az elmúlt évtizedekben világhírű magyar és külföldi karmesterek dirigálták, valamint a legnevesebb hangszeres szólisták léptek fel vele.
A zenekar állandó repertoárján szereplő klasszikus mesterek darabjai mellett nagy gondot fordít a kortárs magyar és külföldi szerzők műveinek előadására. Sok szerző ajánlotta újonnan írt darabját a Győri Filharmonikus Zenekarnak. A győri és magyarországi koncerteken kívül a zenekar gyakran vendégszerepel az országhatárokon túl is, szinte egész Európát bejárta már. A zenekar részben hazai, részben külföldi lemezkiadókkal eddig közel 20 hanglemezt ill. CD-t készített. A zenekar jelenlegi vezető karmestere Medveczky Ádám — Liszt-díjas, Érdemes Művész —, aki 1997 óta áll az együttes élén.

Győri Bazilika Palestrina Kórusa

A győri bazilika Palestrina Kórusát Halmos László zeneszerző-karnagy alapította 1931-ben. Az ötvenes-hatvanas évek politikai nehézségeit átvészelve, a hetvenes évektől kezdve új fénykora következett, Jáki Teodóz bencés atya vezetésével.
Katona Tibor 1992 óta vezeti az együttest. Fő célkitűzése változatlanul a szent liturgia fényének emelése a templomi szolgálattal. Legnagyobb sikerét 1996-ban érte el, amikor a franciaországi Amiens-ben, a Székesegyházi Kórusok nemzetközi versenyén 3. díjat nyert.

Győri Pedagógus Énekkar

A győri Pedagógus Kórus 1949-ben alakult, így már hatodik évtizede tölt be meghatározó szerepet a város zenei életében, a régió amatőr kórusmozgalmában. Tagjai a kodályi örökségen nevelkedő zenepedagógusok, valamint olyan lelkes zenekedvelők, akik hisznek az együtténeklés, az együttmuzsikálás lélekemelő, közösségteremtő erejében. Mindvégig nagynevű, kitűnő szakmai felkészültségű karnagyok dirigálták a kórust. Az alapító Fodor Kálmánt követően Pethő Kálmán, a Liszt- és Kossuth-díjas Szabó Miklós, Jusztinné Ládi Etelka. Immár több, mint egy évtizede Katona Tibor az együttes művészeti vezetője. Munkássága alatt lett a kórus "fesztivál-kórus" kategóriájú, szélesedtek hazai és külföldi kapcsolatai. Vendégszerepelt Romániában, Szlovákiában, Ausztriában, Németországban, Dániában. Testvérkórusával, a bazilika Palestrina Kórusával, különböző zenekarok közreműködésével, oratorikus műveket szólaltattak meg.

Katona Tibor

1953-ban született Budapesten. 1977-ben szerzett karvezetői diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Párkai István növendékeként.
1992-ben, Győrbe kerülése után, a bazilika karnagyaként újjászervezte a Palestrina Kórust, mellyel rendszeresen emeli a vasárnapok és ünnepek liturgiájának fényét. Később átvette a Pedagógus Kórus vezetését is. A két együttes élén számos a cappella ill. oratorikus koncertet dirigált, valamint a kórusokat karigazgatóként számos koncertre készítette föl. Több alkalommal járt külföldön — főleg Németországban és Ausztriában —, ahol többnyire oratóriumokat dirigált.

Cziglényi László

orgonaművész. 1941-ben született Győrött. Tanulmányait Pécsi Sebestyénnél és Gergely Ferencnél folytatta. 1959-1962 között a budapesti Szent István bazilika, a városmajori templom és a krisztinavárosi templom orgonistája. 1994-től szülővárosában a bazilika orgonistája. 1967-től a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, 1987-1999 között annak igazgatója. 1966-tól rendszeresen hangversenyezik a pannonhalmi főapátsági templomban. Európaszerte hangversenyező orgonaművész. Győr városa 1996-ban Szent László-díjjal tüntette ki.

Bognár Krisztina

énekesnő. 1975-ben született Győrött. A helyi Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola magánének-szakán tett zenei érettségit. Ezután 2 évig a Győri Nemzeti Színházban énekelt, és szerzett színpadi gyakorlatot. 2002-ben diplomázott a győri Széchenyi Egyetem Művészeti Fakultásán magánének-kamaraművész szakon. Jelenleg a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola magánének-tanára.

Czeiner Rita

énekesnő. Győrött született, 15 évesen kezdte énektanulmányait a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd 1988-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola magánének-szakán folytatta. 1991-ben szerzett diplomát, jelenleg a győri Liszt Ferenc zeneiskola magánének-tanára. 1997 óta a Palestrina-kórus szólistája. Leginkább oratórium- és koncerténekesként áll a közönség elé.

Dobi Kiss Veronika

énekesnő. Első diplomáját 1991-ben szerezte az egri Esterházy Károly Tanárképző Főiskola magyar-ének szakán. 1996-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola győri tagozatán magánének-tanár, kamaraművész diplomát kapott. Ugyanebben az évben 3. helyezést és olaszországi utazásra jogosító különdíjat nyert az Ádám Jenő Országos Énekversenyen.
1995-97 között a Győri Nemzeti Színház tagjaként szerzett színpadi tapasztalatokat. 1997-től óraadó tanárként tanít a Széchenyi István Egyetem Művészeti Fakultásán. 2003-ban Köztársasági Ösztöndíjban részesült, és egyetemi énekművészi diplomát szerzett Szegeden Temesi Mária Liszt-díjas operaénekesnőnél. 2002-ben három különdíjat nyert a Simándy-énekversenyen. 2003-ban elnyerte a Wagner-Társaság ösztöndíját Bayreuth-ba. 2001 óta tanít a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában. Számos egyházzenei mű szólistája hazai és külföldi hangversenyeken.

Ilosfai Dorottya

hegedűs. 1981-ben született Budapesten. 7 éves korában kezdett hegedűt tanulni a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában. 1995-97 közt a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Rónaszéki Tamás ill. Petőfi Erika keze alatt tanult. 2003 óta a győri Széchenyi István Egyetem Művészeti Fakultásának hallgatója, tanára Molnárné Svikruha Márta. Az elmúlt években zenekarok kisegítőjeként Európa sok országában, valamint Japánban koncertezett. Szólistaként hazai versenyeken nyert különböző díjakat.

Németh Mátyás

hegedűs. 1986-ban született Győrött. Zenei tanulmányait a helyi Liszt Ferenc Zeneiskolában kezdte, majd a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta. Jelenleg a győri Széchenyi István Egyetem Művészeti Fakultásán tanul Molnárné Svikruha Mártánál. Sok zenekarban működött közre, külföldi turnékon. Hazai versenyeken mint hegedű-szólista különböző díjakat nyert.