Összehangolva

Megjelenés: 2015-04-23

Cimbalomduo : Összehangolva

Balogh Kálmánnak és Lukács Miklósnak köszönhetően új fejezet nyílt a cimbalom történetében. Ahogy annak idején Rácz Aladár a komolyzene számára fedezte fel a hangszert, úgy Balogh Kálmán a népzenék és a népzenei alapú improvizációk, Lukács Miklós pedig a dzsessz irányába nyitotta ki a cimbalomban rejlő lehetőségeket. Kettejük duójában tehát két egészen különleges, egyedülálló tudás és játékmód összegződik és a kölcsönös inspiráció olyan energiákat szabadít fel, amivel már-már a hangszerjáték lehetőségeinek határait feszegeti a két muzsikus. Óriási szerencsénk, hogy egymás kortársai ők, így fültanúi lehetünk kettejük érzékeny, lélekkel teli, virtuóz együttmuzsikálásnak. Hat év elteltével készítettek újra közös lemezt. A két világhírű cimbalmos ‘élő’ lemezfelvételére február 20-án az Opus Jazz Club színpadán került sor.”  A hivatalos lemezbemutató koncertnek pedig a Tavaszi Fesztivál és  Pesti Vigadó ad otthont, 2015. április 12-én.
A magyar pedálcimbalom születése
A 18. század második felében, egy európai műveltségű, a kor szellemi elitjéhez tartozó hangszerész, Schunda Vencel József kedvence, a cimbalom megújításán kezdett el dolgozni. A munka során, budapesti hangszergyárában megnövelte a cimbalom hangterjedelmét és hangerejét, tökéletesítette a játszófelület beosztását, valamint javított a hangszínén is. Az akkor még pedál nélküli, de már javított változatot az 1873-as bécsi világkiállításon mutatta be, amely még az uralkodót is annyira elkápráztatta, hogy a Ferenc József-rend arany érdemkeresztjével jutalmazta a fiatal hangszerkészítő mestert.  Alig egy évvel később Schunda Vencel József a hangszerre pedált szerelt, így született meg a ma ismert magyar pedálcimbalom. Hamarosan az európai arisztokrácia versengett azért, hogy hallhassa a csodahangszert. 1890-ben a Nemzeti Zenedében Allaga Géza irányításával indult meg a cimbalomoktatás, 1897-ben pedig a Magyar Királyi Zeneakadémián is megnyitotta kapuit a cimbalom tanszék. A „nemzet csalogánya”, Blaha Lujza is beleszeretett a hangszerbe, és előszeretettel énekelt cimbalomkísérettel.  A hangszer korabeli népszerűségét jelzi az is, hogy Schunda hangszergyárában, 1906-ban elkészül a tízezredik cimbalom. 
Liszt Ferenc, Schunda Vencel József nagy tisztelője a következőképpen nyilatkozott a magyar pedálcimbalom megszületéséről: „Ön a czimbalommal szemben azt az epochális érdemet vívta ki, amit Erard a hárfával. Mind a ketten két ősi hangszert ragadtak ki az évezredes pongyolaságból, és megadták neki a szalon-, hangverseny- és zenekari képességet. A magyar nemzet és a magyar zeneirodalom örök hálára van ön iránt kötelezve; üdvözlöm önt a magyar zeneművészet nevében.”
 Az 1920-as években Rácz Aladár, „a cimbalom Liszt Ference” játékával világszerte nagy sikereket aratott. Igor Sztravinszkij is Rácz játékának hatására kezdett el cimbalmon tanulni, Ragtime és Renard című műveiben később meg is szólaltatja a hangszert. Rácz Aladár szellemi örökségét viszi tovább Balogh Kálmán és Lukács Miklós, a mai kor követelményeinek megfelelő, új lehetőséget teremtve a cimbalom számára.  
Liber Endre
 

1. Geampara
2. Csikorog a szekér
3. Legényes II.
4. Tonakan Par
5. Karen Shavo
6. Haszid tánc
7. Be szépen szól a cimbalom
8. Sunrise in Chennai
9. Szomorú vasárnap