A keresés folyamatban van, pár másodperc türelmét kérjük, mivel több százezer terméket árulunk.

Bevásárló kosár
A bevásárlókosara üres!
Üdvözlöm!

WEBÁRUHÁZUNKBAN közel 600.000 termék közül választhat. Ezek mindegyike nincs a Király utca 67. alatti BOLTUNKBAN. A keresett termékről elérhetőségeinken tud érdeklődni.

A Lemezkuckó a főváros egyik legrégebbi hanglemezboltja, 1986-ban alapítottam.

Az üzlet profilja a zenei CD-k, DVD-k, video, és audio kazetták kiskereskedelme, valamint koncertekre jegyértékesítés.
Minden zenei stílust forgalmazunk.
Bármilyen zenei anyaggal kapcsolatos kérdésével forduljon hozzánk bizalommal!
Tisztelettel,
Bánházi István

Exotic Jazz Impressions From Hungary (1963​-​65) 7"

BUDABEAST VÁLOGATÁS

Exotic Jazz Impressions From Hungary (1963​-​65) 7"
Formátum: 7-Inch Single
Gyári szám: BUBE-033
Megjelenés dátuma: 2017-02-13
Ár: 3.690 Ft
Érdeklődjön, van-e készleten, vagy rendelésre érkezik
Mennyiség:  Kosárba

 

A Budabeats Records negyedik vinyl kislemeze négy magyar ill. olasz nyelvű, jazz inspirálta felvételt mutat be a '60-as évek első feléből. Erről az őszakról elsőként nem feltétlenül minőségi magyar zeneszámok ugranak be az embernek, holott született néhány gyöngyszem, amiket mai füllel hallgatva sem túlzás világszínvonalúnak nevezni. Szirmay Márta és Nadja Beimel egy-egy, Toldy Mária két számmal szerepel a lemezen, amin a közös nevező a jazz, de olyan stílusok elemeit vegyítve, mint az afro-cuban, az exotica vagy éppen a bossa nova. Ez a bátor, kísérletező hangzás messze túlmutat a kor tánczenei világára jellemző langyos kliséken, ezért is gondoltuk úgy, hogy érdemes leporolni és (újra)bemutatni ezeket a ma már Magyarországon is egyre nehezebben beszerezhető felvételeket.
A lemez egyedileg tervezett borítóval, két különböző matrica szettel, 500 példányban jelenik meg 2017 februárjában.
Tervezz saját, egyedi lemezcímkét! A lemezhez mellékelt matricák segítségével tetszés szerinti elrendezésben ragaszthatod fel a feliratokat és a plusz grafikai elemeket a címkére.

Az 1950-es évek elejére az állampárt az élet más területeihez hasonlóan a kultúrát is teljesen maga alá gyűrte, totális kontrollt gyakorolva mindenfajta művészeti tevékenység felett. A jazz-re egyenesen az imperialista nyugat dekadens zenéjeként tekintett, amely a háború előtti „bűnös” polgárság szórakozási mintájául szolgált. A Zenész Szakszervezet minden eszközzel üldözte az amerikai, neadjisten improvizatív zenét játszó zenekarokat, ugyanis azok egy korabeli jelentést ézve: „A borravaló hatása alatt kiszolgálják a polgári ízlésű, vagy akár ellenséges beállítottságú elemek ízlését is. Nem egy szovjet zeneszámot, vagy jó új magyar zeneszámot az amerikai jazzre emlékeztető hangszerelésben, vagy ritmusban adják elő. A zenekarok munkafegyelme is a legtöbb helyen laza. Nem egyszer részegek.”
(Fővárosi VB-ülés, 1952. június 6.)

A ’60-as évek elejétől érezhető politikai enyhülés lassan lehetővé tette, hogy az addig teljes illegalitásban pislákoló magyar jazz élet kilépjen a félhomályból. 1962 őszén a belvárosi Dália Eszpresszóban Ifjúsági Jazz Klub néven elindult a műfaj bölcsőjének tekinthető első magyar jazz-klub, ami ugyan még mindig a KISZ felügyelete alatt állt, de legalább hetente egyszer lehetőséget biztosított a műfaj rajongóinak a találkozásra. Ez, a tűrt és a támogatott határán billegő állapot persze messze volt az eálistól, főleg, ha a baráti szocialista tábor országainak jazz életét vesszük összehasonlítási alapul. Míg itthon a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat évente egy, összegző jellegű nagylemez kiadását engedélyezte (Modern Jazz Anthology I-X, 1963-1971), addig például Lengyelországban folyamatosan jelenhettek meg jazz együttesek saját lemezei.
Ezek a korlátok ugyan súlyos, visszafordíthatatlan károkat okoztak, de a jazz így is utat talált magának a szélesebb közönség felé, néhány teljesen egyedi és Magyarországon kívül alig ismert remekművet eredményezve. Ezekből mutatunk be most négy vokális darabot, amelyek a jazz mellett olyan műfajok jegyeit vegyítik, mint az afro-cuban, az exotica vagy éppen a bossa nova.

Toldy Mária (1938-) egész életében énektanárnak készült, de a Magyar Rádió könnyűzenei stúdiójában már az első próbafelvételével meggyőzte a döntéshozókat, innentől kezdve foglalkoztatott énekesnőnek számított. Több tucatnyi kislemezen szerepelt, a ’60-as évek második felében többször is elnyerte a Magyar Táncdalfesztivál első díját, emellett filmekben is játszott. A kiadványon két darabbal is szerepel. Az 1965-ben rögzített Fázom egy bossa nova ritmusra épülő táncolható jazz dal, feszes vonós és fúvóshangszereléssel. Olyan neves külfödi DJ-k rádióműsoraiban hangzott el, mint Gilles Peterson (BBC, Brownswood Records) vagy Gerald „Jazzman” Short (Jazzman Records). A négy felvétel közül a szintén bossa nova stílusú Hóbortos Este Volt illeszkedik leginkább a táncdal esztétikába, de az egyedi hangszerelés és a szám közepén elhangzó virtuóz fuvolaszóló messze kiemelik a hagyományos táncdalok sorából.

Nadja Beimel (1937-) bolgár származású énekesnő, aki egy közös bulgáriai fellépésük alkalmával ismerkedett meg a pécsi illetőségű Beimel Károly vibrafonművésszel. A turné olyan jól sikerült, hogy a végén már házaspárként lépték át a magyar határt. A budapesti Rátkay Klubbos bemutatkozása után a Fővárosi Nagycirkuszban énekelt (Nők a porondon), majd a Négy Barát együttessel és Kovács Andor zenekarával koncertezett. A ’70-es évek elején egy skandináviai turnéjuk (Nadja Beimel and her combo) közben érkezett Beimel Károlynak a felszólító levél, hogy azonnal térjen haza. Ezt azonban az érvényben lévő szerződéseik, illetve az 1970-ben született kisgyermekük miatt nem tudták megtenni. Két és fél évre elítélték, csak a rendszerváltás után látogathattak haza.

A Sahara* egy olasz nyelven előadott, a korabeli magyar kislemezek viszonylatában teljesen egyedi hangulatú felvétel. Műfaji megjelölésként afro-cuban szerepel a lemezen, melyet a számban folyamatosan jelenlévő klarinét keleties hangulata egészít ki. A kísérő Azúr Együttes, mely külön erre az 1963-as négy számos lemezfelvételre állt össze, a következő tagokból állt: Beimel Károly, a zenekar vezetője (zongora, vibrafon), Duka Norbert (bőgő), Kékesi János (klarinét, szaxofon), Koslik Rudolf (gitár), Ráduly Mihály (szaxofon - később a Syrius tagja) és Tarkői Viktor (dob). A kislemez háttérvokalistái is megérnek egy misét: Szörényi Levente és Szörényi Szabolcs, akiknek egyik első stúdiófelvétele lehetett ez.

Szirmay Márta (1939-2015) sokáig nem tudott dönteni a jazz és az operaénekesi karrier között. 1964-ben jelent meg első nagylemeze, ami elsősorban jazz standard és örökzöld felvételeket tartalmazott, egyben a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat első jazz-lemeze lett, ezután indították el a „Modern Jazz Anthology” sorozatot. A kísérő Qualiton Jazz Együttes a kiadó változó felállású stúdiózenekara volt, olyan tagokkal, mint például Buvári Tibor, Gonda János, Káldos Péter, Sasvári Attila vagy Várnai Tibor. A lendületes bossa nova ritmikájú, az USA-ból indult, akkoriban rendkívül népszerű, onnan nézve egzotikus keleti, dél-amerikai és afrikai hatásokat könnyed formában ötvöző exotica stílust megéző Bagira teljesen kilóg az említett első nagylemez visszafogott darabjai közül. Szirmay a későbbiekben inkább az opera műfajában ért el nagy sikereket és csak a ’80-as évek végén kezdett el újra jazzt énekelni.
A Studio 11 1948-tól volt a Magyar Rádió állandó zenekara (korábban a Magyar Rádió Tánczenekara néven). Zsoldos Imre és Dobsa Sándor vezetésével a különböző táncdalfesztiválok, rádiós- és televíziós műsorok kísérőzenekaraként működött. A „Modern Jazz” válogatásokon önállóan is szerepelt, valamint több jazz-es hangszerelésű kislemez kísérőjeként is ismert.

*Az eredeti felvételen hallható hibákat sajnos az utómunka sem tudta teljesen eltüntetni.