A keresés folyamatban van, pár másodperc türelmét kérjük, mivel több százezer terméket árulunk.

Bevásárló kosár
A bevásárlókosara üres!
Üdvözlöm!

WEBÁRUHÁZUNKBAN közel 600.000 termék közül választhat. Ezek mindegyike nincs a Király utca 67. alatti BOLTUNKBAN. A keresett termékről elérhetőségeinken tud érdeklődni.

A Lemezkuckó a főváros egyik legrégebbi hanglemezboltja, 1986-ban alapítottam.

Az üzlet profilja a zenei CD-k, DVD-k, video, és audio kazetták kiskereskedelme, valamint koncertekre jegyértékesítés.
Minden zenei stílust forgalmazunk.
Bármilyen zenei anyaggal kapcsolatos kérdésével forduljon hozzánk bizalommal!
Tisztelettel,
Bánházi István

Magyarország története (teljes sorozat) 15DVD

FILM

Magyarország története (teljes sorozat)  15DVD
Formátum: DVD
Gyári szám:
Megjelenés dátuma: 2009-12-10
Ár: 9.990 Ft
Érdeklődjön, van-e készleten, vagy rendelésre érkezik
Mennyiség:  Kosárba

Magyarország története DVD sorozat (1-15)

Hossz:
75 perc + 75 perc + 75 perc + 75 perc + 75 perc + 75 perc + 75 perc + 75 perc + 75 perc + 75 perc + 75 perc + 75 perc + 75 perc + 75 perc + 100 perc
Összesen:1150 perc

*********************************************************************************

1. DVD

ÚTON A HAZA FELÉ
Az elsõ részben az Õshazától a Kárpátokig kísérjük a vándorló magyar népet. Utánajárunk annak, hogy mi köze van Ungvár nevének a Hungária névhez; megtudhatjuk, hogy mire való az istenfa a jurtaépítés közben; hogy miért nem szabad rálépni a küszöbre; hogy milyen madár a turul; mi köze a nemzés-nek a nemzet-hez; és megnézzük, milyen látvány tárult a honfoglalók szeme elé a Vereckei hágóról…

HONFOGLALÁS
Magyarország története címû sorozat második részében hont foglalunk. Ezúttal is sok ismert legenda után nyomozunk: mi a valóságtartalma az egy marék földért és egy tépés fûért vett országnak? Tényleg a szerét ejteni kifejezésbõl ered Ópusztaszer neve? Hol van az, ami az Óperencián is túl van? Ettek-e õseink nyereg alatt puhított húst? Milyen volt a honfoglalók instant levese? Miért reszketett egész Európa a kalandozó magyarok íjától? Mi az igazság Lehel és az õ kürtje körül? Egyáltalán: hogyan, milyen épületekben éltek, milyen ruhákat viseltek a honfoglaló õseink? És az igaz, hogy a magyarok hozták keletrõl, és õk terjesztették el széles körben Európa népei között a gombot?

ÁLLAMALAPÍTÁS
A sorozat harmadik részében felkeressük István király - Vajk - születésének a helyszínét; Gizella királyné passaui sírját, az István és Koppány közötti harc feltételezett helyszínét és utánajárunk a koronázási ékszerek eredetének. Ezúttal is érdekességeknek, titkoknak, legendáknak eredünk a nyomába: tudták azt, hogy a szóvégi “d” betû a középkorban kicsinyítõ képzõ volt, vagyis Árpád neve árpácskát, Várad kicsi várat jelentett? És arról hallottak, hogy a pannonhalmi alapítólevél szerint az apát egyik priviliégiuma az, hogy szandálban is misézhet?

2.DVD

SZENT ISTVÁN KIRÁLYSÁGA
Ezúttal is számtalan kérdést teszünk fel ebben a részben - amelyekre persze válaszolunk is. Vajon hogyan alakult ki az az ezer éves hagyomány, hogy a magyar királynéknak a koronázásukkor varrniuk kellett néhány öltést a koronázási paláston? Hogy nézhetett ki az elpusztult fehérvári bazilika? Mi köze az eladó leány-nak a vevõ-legény-hez? Mennyit ért egy féldénár? Valóban ellopták István jobb kezét? Hány helyen halhatott meg Imre herceg? Hogyan lett Vazul megvakíttatásában bûnbak a királyné? Hogyan alakultak ki a mai címerünk alapjai?

A MAGYAR SZENTEK ÉVSZÁZADA
Számunkra a 11. század Szent Istvánnal kezdõdött, és az õ szentté avatását kezdeményezõ Szent Lászlóval végzõdött; de ebben a században élt Szent Imre, Szent Gellért, és a eltételezések szerint Skóciai Szent Margit, a skótok patrónája is Árpád-házi szent volt! A sorozat 5. részében megnézzük, Margit hol született, de utánajárunk a feldebrõi templom titkának is. Érdekes történetû sírokat is meglátogatunk. És azt tudták, hogy Budapest területén elõbb a nyugati, vagyis a mai budai oldalt hívták úgy, hogy Pest?

I. LÁSZLÓTÓL III. BÉLÁIG: A KÉT LOVAGKIRÁLY
Rendkívül izgalmas nyomozásokban vehetnek részt a nézõk: az Árpád-kori templomok többsége ma is fellelhetõ az évszázadok során rá épült részletek alatt, csak le kell hántani róla az évszázadok alatt ráépült épületelemeket. Öskü és Hegség templomaiban jártunk; Velemérben pedig találtunk egy Szent László-ábrázolást, amely hihetetlenül érdekes feltételezésekre ad okot. Hallottak arról, hogy Kálmán király nem is törölte el a boszorkányüldözést? És hogy a késõbbi magyar királyok õse egy megvakított herceg volt? Vajon hogyan követhette a trónon IV. Istvánt III. István? Miért június 27-én van László-nap?

3.DVD

AZ ARANYBULLÁTÓL A TATÁRDÚLÁSIG
A sorozat 7. részében elõbb Varasdra (ma: Varasdin) utazunk, ahol Imre király egyetlen pálcával a kezében ment az ellene lázadó öccse katonái közé; aztán Spalatoban (Split) II. András seregével megnézzük: milyen messze van Makó Jeruzsálemtõl. A katasztrofális muhi vereség után elkísérjük a menekülõ IV. Bélát Trauba (Trogir). Végül Klissába (Klis) látogatunk, hogy felkeressük azt a várat, ahol meghalt a király kicsi lánya, Margit; és a várandós királyné a várban szülte meg kilencedik gyermekét, akit ugyancsak Margitnak kereszteltek.

AZ ÁRPÁD-KOR UTOLSÓ ÉVTIZEDEI
Különleges titkoknak eredünk nyomába a 8. epizódban. A prágai Szent Vitus-székesegyházban kézbe vesszük azt a kardot, amit IV. Béla lánya vitt magával, amikor Prágába szökött, és amelyet Szent István kardjaként tartunk számon. Elmegyünk a morvamezei csata helyszínére, ahol a hálátlan utókor már meg sem említi, hogy Európa egyik uralkodó dinasztiája: a Habsburgok magyar segítséggel vetették meg az itteni csatában a dinasztia alapjait. A romániai Cheresig várában IV. László megölése ügyében nyomozunk; és kézbe veszünk olyan becses ereklyéket, mint Anonymus Gestája, vagy az Ómagyar Mária-siralom…

ANJOU KÁROLY, - AKI NEM RÓBERT…
A sorozat 9. részében kerül, hogy az elsõ Anjou királyunk közismert neve: Károly Róbert – egy tévedés következménye… Egy izgalmas nyomozás eredményeként megtaláljuk a kilenc évszázada egy lomtalanítás során kobott királyi kárpit eredeti ábrázolását; megnézzük, hol verték az elsõ magyar aranyforintot; részt veszünk a középeurópai uralkodók elsõ nagyszabású találkozóján Visegrádon; és azt is megtudjuk, milyen fájdalomdíjat kapott egy lovagi tornán az a vesztes lovag, akinek három fogát ütötte ki kopjájával – a király…

4.DVD

NAGY LAJOS BIRODALMA
Nagy Lajost mióta hívják Nagy Lajosnak? Valóban három tenger mosta a birodalma határait? Hogy mûködött a 14. századi radiátor? Miért Lengyelországban van az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok központja? Miért volt köszvényes a legtöbb uralkodó? Hogyan látták el ostrom ején a budai várat vízzel? Milyen volt a korabeli férfi divat? Miért nincs befejezve a Képes Krónika? Hogyan került a magyarkirálynéi korona Zadarba? Ezekre a kérdésekre adunk választ a sorozat 10. részében.

LEGENDÁK ÉS IGAZ TÖRTÉNETEK A XV. SZÁZAD ELEJÉRÕL
A sorozat 11. epizódjában megnézzük, hogyan õrizte meg a terméskõ Nagy Lajos lánya, Hedvig – lábnyomát; a novigradi várban pedig nõvére, Mária magyar királynõ börtönét keressük fel. Bemutatjuk Visegrádon Zsigmond palotájának vízöblítéses (!) mellékhelyiségét és melegvizes fürdõszobai bojlerét. Utánajárunk, mi igaz a hírhedt erényövvel kapcsolatban, és felkutatjuk azokat a kénes csevice-forrásokat, amelyek a pokoljáró Tari Lõrinc emlékére bugyognak fel…

ZSIGMOND, MAGYAR KIRÁLY ÉS NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁR
A 12. rész fõszereplõi: Ozorai Pipo, a király mértékletes lovagja; Cillei Borbála, a kikapós királyné; Zsigmond heroldja – vagyis a címerkirály; és Vlad Tepes, aki Zsigmond király Sárkány-rendjének köszönheti a mai ismert kétes hírû nevét: õ Drakula… De különleges tárgyakat is bemutatunk: például azt az óriási láncot, amellyel a dunai hajóforgalmat lehetett megállítani; a budai várnak a közlekedõedények elve alapján mûködõ vízvezetékét; vagy azokat a középkori graffi tivel ellátott, és a várainkban-templomainkban itt-ott felfedezhetõ építõköveket, amelyekkel az egykori kõfaragómester a könyvelését vezette…

5.DVD

A HÁROM HUNYADI
Sorozatunknak a Hunyadi Jánosról, Lászlóról és Mátyásról szóló részében krimiszerûen izgalmas történetekrõl mesélünk. Belopózunk a visegrádi fellegvárba Erzsébet királyné udvarhölgyével, és ellopjuk a koronát! Egy másik alkalommal a nándorfehérvári várban tanúi leszünk, amint Hunyadi László a király jelenlétében az embereivel megöli Cillei Ulrikot… Megmutatjuk Mátyás király kolozsvári szülõházát, szó lesz arról, hogy mire is emlékeztet a déli harangszó, és hogy megválaszthatták-e Mátyást a Duna jegén.

MATHIAS REX
A sorozat 14. részében megmutatjuk a kenyérmezei csata helyszínét, és a reneszánsz stílus Alpokon inneni elsõ megjelenését: Mátyás csodálatos visegrádi palotáját. Szó lesz arról, hogy az elsõ nyomtatott könyv csaknem minden országban a Biblia volt, nálunk viszont – és ez igazán elgondolkodtató: a magyar nép története… De belelapozunk a Corvinákba is; felkeressük Vitéz János esztergomi dolgozószobáját, és Janus Pannonius pécsi sírját… És azt tudták, hogy Mátyás egyik kedvelt közlekedési eszközének a neve a legtöbb európai nyelvben egy magyar település: Kocs nevét õrzi?...

A JAGELLÓ-KOR
Sorozatunk 15. részében felkeressük Corvin János sírját a horvátországi Lepoglavában – amely város ma is a címerében õrzi a Hunyadiak hollóját. Elmeséljük Beatrix és II. Ulászló különleges, titkos házasságkötésének történetét, a Fekete Sereg szomorú végét, és utánajárunk a lacikonyha szó eredetének. Szó lesz arról, hogy mi is az aranygyapjú, hogy miért hívták Székely Györgyöt Dózsának, és hogy a lengyel országgyûléseknek mi közük van a Rákos mezejéhez…

6.DVD

A KÖZÉPKOR VÉGE
A mohácsi csatavesztés következményeirõl mesélünk a sorozat 16. részében; - és arról, hogy mi minden változott meg Magyarország politikai helyzetén kívül ezekben az években. Szó lesz arról, hogy hogyan módosult az emberek õképe; bemutatjuk az elsõ toronyórákat, az elsõ térképeket, és az elsõ jogtárat: Werbõczy Tripartitumát. De a késõgótika és a korai reneszánsz együttes megjelenésének is sok emlékét bemutatjuk, olyan csodákat, mint a nyírbátori templom, a fantasztikus Bakócz-kápolna, vagy MS mester festményei. Ha ezek valahol Itáliában lennének, csodájukra járna a világ…

AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA
A XVI. századnak a Mohács utáni történetében valódi hõsökkel találkozhatunk: Kõszegrõl mindenkinek beugrik Jurisics Miklós, Egerrõl Dobó István, Szigetvárról Zrínyi Miklós neve. De vajon mi az igazság Török Bálinttal kapcsolatban? Hogy kerül a pozsonyi székesegyház tornyára a magyar Szent Korona? Milyen durva levéllel cukkolta a tihanyi várkapitányt a koppányi aga? Mi köze van a tallérnak a dollárhoz? És mit állít a komáromi kõszûz? Ezekrõl lesz szó a sorozat 17. adásában.

ÉLET A TÖRÖK FÉLHOLD ÁRNYÉKÁBAN
A sorozat 18. adása újra izgalmas kérdésekre keres választ: igaz-e, hogy Kanizsai Orsolya – fiú volt? Károli vagy Károlyi Gáspár fordította magyar nyelvû Bibliát? Valóban Magyarországról terjedt el Európában a jácint, a tulipán, az orgona és a vadgesztenye? Táviratozhatott-e Rudolf császár? Ki volt Gül Baba? Hogyan mûködött a repülõhíd? Mi is az a fekete leves? Királlyá koronázták-e Bocskai Istvánt?

7.DVD

ROMLÁS ÉS KIÚTKERESÉS
Sötét, zivataros évszázad volt a XVII. Tragédiák és fényes diadalok helyszíneire visszük el a nézõt: a Dráva mentén Új-Zrínyivár maradványait keressük, a kursaneci erdõben pedig Zrínyi Miklós halálával kapcsolatban nyomozunk. Megfejtjük, hogy mi köze Bécs török alóli felmentésének a Mariahilfer strasse-hoz, és bemutatunk egy gyors-beszámolót Buda 1686-os visszafoglalásáról. Bécsújhelyen Zrínyi Péter kivégzésének a helyszínére zarándokolunk el, - de a lánya, Zrínyi Ilona által megvédett munkácsi várat is felkeressük a sorozat 19. adásában.

A TÖRÖK KOR VÉGE
A sorozat 20. adása is titkokat, rejtélyeke kutat, a hétszilvafás, - vagyis bocskoros - nemesek kutyabõrétõl az afrikai magyarab törzsekig. Végigkísérjük az Esterházy-család felemelkedését, elkalauzoljuk a nézõt a fraknói õsgalériába, és az elsõ magyar egyetem városába, Nagyszombatra is. Megtudhatják, hogy a pécsi dzsámi kupoláján hogy lehet egymás mellett kereszt és félhold, és az is kerül, hogy a ma legmagyarabb ételeknek tartott gulyást és a pörköltöt csak a török hódoltság eje óta fõznek Magyarországon; - de a törökök ismertették meg velünk a mai legkárosabb szenvedélyeinket: a kávéivást és a dohányzást is…

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE
II: Rákóczi Ferenc még mai útviszonyok között is hatalmasnak számító távolságokat járt be, - és a sorozat 21. adásában életútjának a legfontosabb állomásait mi is bejárjuk. Felkeressük a mai magyar határtól mindössze néhány kilométerre található Borsi várkastélyát, ahol megszületett; körülnézünk a bécsújhelyi börtönében; országos gyûlésen járunk Szécsényben és Ónodon; bajárjuk a sárospataki várat, és a kassai dómba is elzarándokolunk; de mindemellett szó lesz arról is, hogy mit jelent a kuruc és a labanc szó…

8DVD

ÓNODTÓL A NAGYMAJTÉNYI SÍKIG
Tudják-e, hogy milyen egy szép selymes lóding? És hogyan néz ki egy csontos karabély? Vagy egy dali pár pisztoly? Ha nem, hát mi majd megmutatjuk! És arról hallottak, hogy Rákóczi milyen titkosírást használt? Érdemes lesz megnézni a sorozat 22. részét, mert ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak, – de olyan félreértésekre is fény derül, mint például hogy az ónodi országos gyûlést nem is Ónodon tartották; hogy a szatmári békét nem Szatmárban kötötték meg, és a nagymajtényi fegyverletételnél nem is rakták le a fegyvereket…

VITAM ET SANGUINEM
Életünket és vérünket – hangzott el a magyar nemesek felajánlása 1741-ben. De vajon igaz-e az a korabeli pletyka, miszerint Mária Terézia a nevezetes országgyûlési jelenethez ölbe vette a csecsemõ II. Józsefet, és még meg is csipkedte a fenekét, hogy sírjon, és így meghatódjanak a marcona magyarok? És tényleg sóval hintette fel az utat Pesttõl Gödöllõig Grassalkovich Antal, hogy a királynõ augusztusban is lovasszánnal érkezhessen meg a kastélyba? További kérdéseink: ki volt a lõcsei fehér asszony? Mekkora egy pozsonyi rõf? Hogyan foglalta el Hadik András Berlint? Ezekre ad választ a sorozat 23. adása.

REFORM ÉS ABSZOLUTIZMUS
Talán meglepõ, de történelmi sorozatunk 24. adásában arról is szó lesz, hogy miért éppen 5 számot kell eltalálni 90-bõl a lottójátékban… De egy tragikus emlékû betûrejtvény megfejtésére is fény derül Madéfalván, ahol elmondjuk, mit jelent a SICULICIDIUM szó. A schönbrunni kastélyban a gyermek Mozart nyomait keressük; kerül, hogyan került Óbudára a Klein Mariazell név, – és hogy lett belõle Kiscell; megtudhatjuk, hogy megijedt-e Mária Terézia a tiszteletére emelt váci diadalív alatt; és Bécsben II. József halálos ágyánál arra vagyunk kíváncsiak: mi vehetett rá egy uralkodót arra, hogy visszavonja az általa elrendelt intézkedéseket?

9.DVD

SZÉCHÉNYI ÉS SZÉCHENYI
Sorozatunk 25. adásában a régi pesti fõtér nyomait keressük; de szó lesz arról is, hogy miért lett a budai Várhegy nyugati oldalán található szép park neve Vérmezõ… Gyõrött csatát vesztünk Napoleon ellen; Pozsonyban reformországgyûléseken járunk, és kikutatjuk, hogy mitõl diéta az országgyûlés neve; Csekén megírjuk a Himnuszt; Pesten megalapítjuk a Nemzeti Múzeumot, az Akadémiát és az Országos Széchényi Könyvtárat; - apropó: tudják, hogy miért két é betûvel írjuk a Széchényi Könyvtár nevét, de csak eggyel a Széchenyi-Lánchídat? Ezt is elmeséljük…

A NEMZET ÉBREDÉSÉTÕL A FORRADALOMIG
Tudták, hogy a magyar nemzeti színeket elsõ ízben Nagy Katalin unokája használta tudatosan egy zászló felavatásakor? És hogy az elsõ Magyar Nemzeti Színház felépítésekor még Pest lakosságának csak a fele beszélt magyarul? El tudják képzelni, hogy meddig érhetett az 1838-as árvíz mondjuk a Nagykörútnál? Ha eddig nem tudták, akkor most elmeséljük! A sorozat 26. adásából azt is megtudhatják, hogy honnan ered a fiáker és a konflis neve, és miért taxi a taxi; elmeséljük, hogyan épült a Lánchíd, hogy miért van éppen a Clark Ádám téren a nulla kilométerkõ, és megmutatjuk azt a kis kõasztalt, amely mellett Petõfi a Szeptember végén-t írta…

FORRADALOM ÉS HONVÉDELEM
Sorozatunk 27. adásában olyan eseményekrõl hallanak, amelyekrõl valamennyien úgy gondoljuk, hogy mindent tudunk, - de vajon tényleg így van-e? Tudjuk-e, hogy a Nemzeti dal elsõ kézirata még úgy kezdõdött: Rajta, magyar, hí a haza!? És azt tudjuk-e, hogyan lett Stancsicsból Táncsics? Hogy került a pozsonyi Zöldfa fogadó erkélye Ceglédre? Mi volt a Kossuth-bankók fedezete? Ki ölte meg Lamberget? Hogyan csorbult ki a sukorói templom kõbõl készült úrasztala, és miért nem temethették el Bem Józsefet? Mindezekre a kérdésekre a Magyarország története sorozatnak az 1848. március 15.-tõl október végéig tartó õszakot feldolgozó adásában kapunk választ.

10. DVD

A SZABADSÁGHARC
1848-49 hõsies és torokszorító, megdöbbentõ és keserû történetei kerülnek bemutatásra a sorozat 28. adásában. Felkeressük Gábor Áron kézdivásárhelyi ágyúöntõ mûhelyének a helyét; Vácott a barokk hídnál lefolytatott csata félszemû hõsérõl mesélünk, majd fejet hajtunk a szabadságharc nõi honvédtisztjeinek a sírjánál. Kossuth karosszékében a trónfosztásra, a Redoute épületének hûlt helyén pedig az értelmetlen pusztításra emlékeztetünk. Egy rendkívül izgalmas nyomozásban feltárjuk Petõfi egyetlen hiteles fotójának a történetét, és természetesen felkeressük a világosi fegyverletétel, és az aradi kivégzések helyszínét is.

MEGTORLÁS ÉS ELLENÁLLÁS
Furcsa, megható, és felemelõ jelenségekben bõvelkedik a Magyarország története sorozatnak a szabadságharc leverése utáni õszakról tudósító 29. része. Tudták, hogy a legnagyobb magyar, Széchenyi István soha nem mehetett át nagy álmán, a Lánchídon – amelyet végül nem más avatott fel, mint Haynau? És hallottak arról, hogy távollétükben a honvédtiszteket úgy ítélték jelképes akasztásra, hogy a nevüket egy cédulára írták, és valóban felakasztották ezt a papírdarabot? Ismerik a Citadella és a hírhedt Újépület történetét? Olvastak arról a szabólegényrõl, aki merényletet követett el Ferenc József ellen? És láttak már bilincs alakú karkötõt, amit hazafiságból viseltek a hölgyek a megtorlás éveiben?

ÚT A KIEGYEZÉSHEZ
A sorozat 30. adásában az 1850-es, 60-as évek történelmi érdekességeirõl lesz szó. Elmeséljük, hogyan alakult ki a Kossuth-szakáll és a zsinóros atilla divatja; izgalmas nyomozást folytatunk Teleki László rejtélyes halálával kapcsolatban; elmondjuk, hogy a pesti forradalom 12. évfordulójának elõestéjén Táncsicsot újra letartóztatták, és ugyanabba a börtönbe zárták, ahonnan a pesti nép 1848-ban kiszabadította; a Walesi bárdok kapcsán a költõi bátorság határairól elmélkedünk; a szegénylegénybõl szabadságharcossá, majd betyárrá vált Rózsa Sándor történetét is elmeséljük, és a híres Kasszandra-levelet olvasva együtt töprenghetünk Deák és Kossuth vitájának szempontjain…

 

11.DVD

KIEGYEZÉS ÉS FELLENDÜLÉS
Tudják, hogy ki volt Pick Márk? És Herz Ármin? Vagy Dréher Antal, Stühmer Frigyes, Gerbeaud Emil, Kotányi János, Kugler Henrik, Richter Gedeon és Törley József? A nevükbõl létrejött márkaneveket persze ismerjük… Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttérõl, politikai-, államjogi és gazdasági változásokról lesz szó ebben az adásban, de azt is megtudhatjuk, hogy miért van egy kiskapu a Múzeumkert kerítésén; hogy hányféle magyar találmány született a dualizmus ején a dinamótól a karburátorig, a torziós ingától a telefonközponton át a villanymozdonyig; és azt is elmeséljük, hogy a Nagykörút helyén kis híján a Nagy Csatornát építették meg…

A SZÁZADFORDULÓ BOLDOG BÉKEÉVEI
Hallottak arról, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójának ünnepségét az építési határõ csúszása miatt rendezték 1895 helyett 1896-ban? Ismerik Dankó Pista és Rigó Jancsi történetét? Fel tudnák sorolni a századvég leghíresebb magyar sportolója, Kincsem eredményeit? Tudják, kicsoda Reindl Ludovika és Krippel Mária? De Blaha Lujza és Jászai Mari néven már hallottak róluk, ugye? És azt tudják, hogy minderrõl részletesen is szó lesz a Magyarország története 32. adásában?...

AZ ELSÕ VILÁGHÁBORÚ
A sorozat 33. adásában megmutatjuk azt az utcasarkot Szarajevóban, ahol pisztollyal a zsebében 1914. június 28-án Gavrilo Princip a trónörökös gépkocsijára várakozott. Felézzük Ferenc József és Vilmos császár híres mondatait a mindent megfontolásról és a lombok lehullásáról, majd elemezzük az 1915-ös magyar középcímer részleteit. A Mátyás templomban megtaláltuk IV. Károly koronázásának tárgyi emlékeit, az Isonzó menti lövészárkok mellett pedig a magyar bakák sírjait kerestük fel…

 

12.DVD

A HÁBORÚ VÉGE ÉS A FORRADALMAK
A Monarchia létezésének utolsó napján, 1918. október 31-én lelõtték Tisza István miniszterelnököt. Az õ Hermina úti villájánál, a gyilkosság helyszínén indul a sorozat 34. adása, de szó lesz arról is, hogy a Parlament lépcsõin kikiáltott elsõ magyar köztársaságot miért nevezték népköztársaság-nak; hogy a kor legismertebb mûvészei vajon miért sorakoztak fel a Tanácsköztársaság mellett; és elmegyünk a Legbátrabb Városba, ahonnan a helyi polgárok néhány katonával és vasutassal elkergették a megszálló cseh hadsereget, és Balassagyarmat így maradt magyar város…

KONSZOLIDÁCIÓ ÉS TRIANON
A sorozat 35. adásában megmutatjuk azt a lovaglóostort, amellyel Bandholtz amerikai tábornok kikergette a rekviráló román katonákat a Nemzeti Múzeumból; megmutatjuk a 20. századi magyar történelem legtragikusabb szerzõdés-aláírási helyszínét, a versaillesi Nagy Trianon kastélyt; elmeséljük azt a hihetetlen történetet, hogy hogyan került vissza Magyarországhoz Somoskõ és Somoskõújfalu; bemutatjuk IV. Károly puccskísérleteinek a helyszíneit, eláruljuk, hogyan került a szegedi egyetem címerébe a kolozsvári bástyakapu, és a kor legnépszerûbb hazafias revíziós daláról, a Szép vagy, gyönyörû vagy Magyarországról is szó lesz.

A HORTHY-KORSZAK
Trianon szelleme végig kísért a Horthy-korszakon. Benne van a soproni népszavazásban ugyanúgy, mint Lord Rothermere akcióiban, vagy a revíziós határmódosításokban – és Teleki Pál halálában. De a sorozat 36. adásában nem csak a meghatározó politikai eseményekrõl lesz szó, hanem az azokat kísérõ hétköznapi jelenségekrõl is: például a népkonyhákról, és azok apostoláról: Róbert bácsiról; Matuska Szilveszterrõl és a biatorbágyi merényletrõl; a Hõsök terén álló emlékkõ feliratának változásairól, és arról, hogy ekkor keletkezett – elgondolkodtató módon – a világ legismertebb magyar dala: az öngyilkosok himnusza, a Szomorú vasárnap …

 

13.DVD

MAGYARORSZÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
Különös módon történt meg - a legenda szerint - Magyarország hadüzenete… Errõl is szó lesz a sorozat 37. adásában; azután bemutatjuk magyar haderõ magyar gyártmányú fegyvereit; szó lesz Horthy István halálának a körülményeirõl, Karády Katalin és Jávor Pál emberségérõl, valamint megmutatjuk, hogy a Gestapo elõl menekülõ Kállay Miklós miniszterelnök hogyan jutott el a Sándor palotából Horthy rezenciájára 1944. március 19-én…

MEGSZÁLLÁS, FELSZABADULÁS, MEGSZÁLLÁS…
Egy kicsorbult szélû 5 pengõs pénzdarab a sorozat 38. adásának elsõ bemutatott tárgya: ez fogta fel a pisztolygolyót Bajcsy-Zsilinszky Endre mellényzsebében, amikor 1944. március 19-én szembeszállt a német megszállókkal… Szó lesz a magyar holokausztról, és a két, tisztázatlan körülmények között megölt szovjet parlamenterrõl – valamint a Steinmetz kapitány haláláról utólag, játékfilmszerûen leforgatott ál-híradófilmrõl… A háború utolsó napjainak helyszínei közül a Sziklakórházat, és a február 11-i kitörés útvonalát is bemutatjuk, valamint elzarándokolunk a kárpátaljai Szolyvára, - a magyar Golgotára, - ahol a szovjet lágerben ezerszámra fagytak meg a 13 és 60 év közötti, málenykij robotra elhurcolt magyar férfiak.

MAGYARORSZÁG SZOVJETIZÁLÁSA
A sorozat 39. epizódjában eloszlatjuk azt a legendát, amely szerint a Szabadság-szobor eredetileg Horthy István emlékmûvének készült volna. Szó lesz a Böske, a Manci és a Kossuth hídról; elmondjuk, hogy a Magyarországon zajlott le a világtörténelem legnagyobb inflációja; elmeséljük, hogy miért a 70-es számmal kezdõdik a budapesti trolibuszok számozása, és bemutatunk egy nemlétezõ orosz hõst: Guszev kapitányt, akirõl utcákat és iskolát is elneveztek Budapesten, - pedig csak kitalált regényalakról van szó…

14.DVD

A RÁKOSI-RENDSZER
A Magyarország története-sorozat 40. adásában elutazunk Recskre, az egykori internálótáborba; elmeséljük egy egészen különleges magyar jármû: a gumivasút történetét; és elmondjuk, hogyan váltotta le Rákosi Mátyás Kossuth Lajost… Elvisszük a nézõket a magyar Maginot-vonalnak nevezett, 630 kilométer hosszan a déli határ mellett felépített beton erõdrendszer bunkereibe, leszállunk 51 méter mélyre, a metró-építés mellékjárataként kialakított atombiztos párt-óvóhelyre, és beautózunk abba az alagútba, amelyen keresztül a díszpáholy foteljéig vitte a kocsija a pártfõtitkárt a Népstadion díszpáholyába…

1956: A FORRADALOM
Az 56-os forradalom kitörése kapcsán szó lesz a lyukas zászló keletkezésének történetérõl; utánajárunk, hogy miért éppen az Egmont-nyitány vált a forradalom himnuszává; elemezzük az október 25-i Kossuth téri tragédia körülményeit, majd a harcok helyszínei közül a Corvin közben és a Kilián-laktanya környékén történtekrõl mesélünk.

1956: A SZABADSÁGHARC
Mi és miért történt a Köztársaság téren október 30-án? Elrabolták-e Kádár Jánost? Hol zajlott le az 1956-os szabadságharc egyik legjelentõsebb, gyõztes ütközete? Hogyan szabadult ki Mindszenty József? Milyen zászlót húztak fel Melbourne-ben? Miért tüntettek az asszonyok december 4-én? A Magyarország története címû sorozat 42. adásában ezekre a kérdésekre keressük a választ.

15.DVD

A KÁDÁRI KONSZOLIDÁCIÓ
Márciusban Újra Kezdjük? Ezzel a kérdéssel indul sorozatunknak az 1956-os forradalom leverése utáni õszakot bemutató epizódja. A nagypolitika történései mellett a hétköznapok eseményeirõl, helyszíneirõl és tárgyairól is beszélgetünk: elmegyünk oda, ahol diákok ezrei csapolták le a Hanság mocsarait, – ma már tudjuk: kár volt… Elemezzük a legvámabb barakk kifejezés tartalmát, és elmondjuk azt is, hogy mi volt az a C-film…

A LÉTEZÕ SZOCIALIZMUS CSÕDJE
Sorozatunk 44. részében jellegzetes történeteket emelünk ki a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországának eseményei közül. Ilyen például a Marx-téri felüljáró építésének legendája, vagy a Rubik-kocka világsikere – és gyártási-kereskedelmi kudarca… Felézzük, hogyan, milyen körülmények között alakultak meg a rendszerváltó pártok, és elmegyünk az egykori vasfüggöny nyomvonalát kutatni oda, ahol a Páneurópai Piknik ején boldog keletnémetek rohantak át a szabadságba… Végül kerítjük, hogy miért éppen október 23-án kiáltották ki a harmadik Magyar Köztársaságot?

A HARMADIK MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
A Magyarország története-sorozat 45. adásában egyebek mellett felézzük, hogy milyen körülmények között döntött az Országgyûlés a jelenlegi címerünk mellett; szó lesz a köztársasági elnök választása körüli vitákról, és arról, hogy hogyan valósult meg a szovjet csapatok évtizedek óta követelt kivonulása Magyarországról.

TÁRSADALMI VITÁK, VITÁZÓ TÁRSADALOM

A Harmadik Magyar Köztársaság elsõ válsághelyzetével: a taxisblokád eseményeinek felézésével kezdõdik a Magyarország története címû sorozat utolsó adása. Szó lesz arról, hogy végeredményben kik mit nyertek a kárpótlással; egy félbehagyott milliárdos sportcsarnokban a meg nem valósult világkiállításról beszélgetünk, a rádió- és tévéelnökök kinevezése és leváltása kapcsán az úgynevezett médiaháború eseményeit elemezzük, és végül a Magyar Televízió 2006. szeptember 18-i megtámadásáról is szó lesz.